Elváltozások a bőrön - pikkely és pörk

Bőrelváltozásos sorozatom ezen részében áttérek arra a csoportra, amit a kozmetika már másodlagos (szekunder) elemi jelenségeknek nevez. Fontos különbséget tenni a csoportok között, mert az említett elváltozások esetében arról van szó, hogy az elsődleges jelenségek valamilyen behatásra módosulnak, így alakulnak ki a szekunder elváltozások.

Ilyen behatás lehet például maga az idő, melynek során egy akut folyamat krónikussá válik, de okozhatja például mechanikai trauma is (mondjuk vakarás), vagy bakteriális, gombás felülfertőződés, esetleg kiválthatja a sebgyógyulás, a hegesedés folyamata is.

A kozmetika a másodlagos elemi elváltozások körébe sorolja a pikkelyt (squamát), mely esetében a bőr felszínén könnyen lekaparható, laza, hámló szaruanyag halmozódik fel. Ebben az esetben tehát a bőrünk legfelső rétege, a hám elszarusodott sejtjei vastagodnak meg és halmozódnak fel. 

Két esetet különböztetünk meg:

• ha a szaru normál szerkezetű marad, csak megvastagszik, annak oka lehet például valamilyen mechanikai igénybevétel. Ebben az esetben még nincs biokémiai zavar, ezt nevezzük hiperkeratózisnak;
• ha van biokémiai zavar, azt pedig parakeratózisnak nevezzük - ilyen a talán többek által ismert pikkelysömör (psoriasis) is.

Bár mindenféleképpen egy elszarusodási zavarról beszélünk, előfordulhat púderszerű, korpázó vagy lemezes hámlás is.

pikkelysömör (psoriasis)

Szekunder elemi elváltozás a pörk (crusta) is, amely megjelenését mindig hólyagképződés előzi meg (a hólyagokról bővebben ITT írtam). Érdekessége az, hogy színe attól függ, milyen hólyagból alakult ki:

• savós hólyagból: színe világos
• gennyhólyagból: színe zöldessárga
• a bőr mélyebb, irharétegét is érintő hólyagból: színe vöröses.

pörk (crusta)

A pörk gyógyulhat heggel, de nyom nélkül is - ez attól függ, hogy a bőr mely rétegében játszódott le a képződéséhez vezető folyamat.