Periorális dermatitisz

A periorális dermatitisz egy bőrprobléma, ami leggyakrabban a száj körül, de néha a szem vagy az orr környékén jelentkezik. Kiváltképp gyakori nőknél, de semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni megjelenését, ugyanis kezelés hiánya nélkül (vagy rossz kezeléssel) ez a probléma is rosszabbodhat.

Általában felnőttkorban jelentkezik, de fiataloknál is előjöhet valamilyen hormonális változás hatására. Kiválthatja például:

• fogamzásgátló,
• új fogkrém,
• új kozmetikai készítmény (vagy mosószer/öblítő, ha maszkozol),
• időjárási viszontagságok (például erős napsütés vagy szél).

Nem véletlenül találkozunk vele sokszor orr és száj között; ezen a területen erősebben és gyakrabban izzadunk, ez a nedves meleg környezet pedig igazán kedvező a baktériumok számára. Amennyiben a helyzet súlyos, mindenképpen fel kell keresni az orvost, ugyanis valamilyen antibiotikumot is felírhat szükség esetén.

Elváltozások a bőrön - pikkely és pörk

Bőrelváltozásos sorozatom ezen részében áttérek arra a csoportra, amit a kozmetika már másodlagos (szekunder) elemi jelenségeknek nevez. Fontos különbséget tenni a csoportok között, mert az említett elváltozások esetében arról van szó, hogy az elsődleges jelenségek valamilyen behatásra módosulnak, így alakulnak ki a szekunder elváltozások.

Ilyen behatás lehet például maga az idő, melynek során egy akut folyamat krónikussá válik, de okozhatja például mechanikai trauma is (mondjuk vakarás), vagy bakteriális, gombás felülfertőződés, esetleg kiválthatja a sebgyógyulás, a hegesedés folyamata is.

A kozmetika a másodlagos elemi elváltozások körébe sorolja a pikkelyt (squamát), mely esetében a bőr felszínén könnyen lekaparható, laza, hámló szaruanyag halmozódik fel. Ebben az esetben tehát a bőrünk legfelső rétege, a hám elszarusodott sejtjei vastagodnak meg és halmozódnak fel. 

Két esetet különböztetünk meg:

• ha a szaru normál szerkezetű marad, csak megvastagszik, annak oka lehet például valamilyen mechanikai igénybevétel. Ebben az esetben még nincs biokémiai zavar, ezt nevezzük hiperkeratózisnak;
• ha van biokémiai zavar, azt pedig parakeratózisnak nevezzük - ilyen a talán többek által ismert pikkelysömör (psoriasis) is.

Bár mindenféleképpen egy elszarusodási zavarról beszélünk, előfordulhat púderszerű, korpázó vagy lemezes hámlás is.

pikkelysömör (psoriasis)

Szekunder elemi elváltozás a pörk (crusta) is, amely megjelenését mindig hólyagképződés előzi meg (a hólyagokról bővebben ITT írtam). Érdekessége az, hogy színe attól függ, milyen hólyagból alakult ki:

• savós hólyagból: színe világos
• gennyhólyagból: színe zöldessárga
• a bőr mélyebb, irharétegét is érintő hólyagból: színe vöröses.

pörk (crusta)

A pörk gyógyulhat heggel, de nyom nélkül is - ez attól függ, hogy a bőr mely rétegében játszódott le a képződéséhez vezető folyamat.

Elváltozások a bőrön - tumor

Bőrelváltozásos sorozatom következő részében a tumorokról vagy daganatokról fogok beszélni, de extra röviden. Mivel ez megint egy viszonylag kényes téma, most hívnám fel mindenki figyelmét arra, hogy a bejegyzést csak saját felelősségére olvassa el. Viszonylag visszafogott képeket válogattam a cikkbe, de azért lesz szemléltetés és leírás.

A daganatok a bőrön olyan szövetszaporulatok, amelyek a szövetek sejtes vagy sejtközötti állományának túlszaporodása révén jönnek létre. Beszélhetünk jó- és rosszindulatú elváltozásokról.

A jóindulatú daganat természetesen a kevesebb problémával járó változat, ugyan a bőr bármely rétegében kialakulhat, de csak azon a helyen található, ahol keletkezett, tehát nem képez áttétet. Emellett viszont bármekkorára megnőhet, ilyenek például a különböző anyajegyek.

anyajegy

A rosszindulatú daganat szintén bármely rétegben kialakulhat, a jóindulatúval ellentétben azonban a test különböző részeibe vándorolhat. Ezek változó színűek és tapintásúak. Esetükben az illető szövetekre nem jellemző szövetalkotók szaporodnak fel, a keringés segítségével a test bizonyos részeibe terjednek és ott áttétet képeznek. Ilyen lehet például a melanóma.

A melanóma jellemzői - összehasonlítás a jóindulatú anyajegyekkel

Úgy gondolom, hogy a csatolt szövettani képen (forrás: webbeteg.hu) jól értelmezhető, milyen eltéréseket figyelhetünk meg egy rosszindulatú elváltozáson egy jóindulatúhoz képest, azonban nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az önvizsgálat önmagában nem ideális diagnosztizálás. Itt szeretném javasolni mindenkinek az ellátogatást az éves anyajegyvizsgálatra, mely TB által finanszírozott, így csak annyi dolgunk van, hogy felkeressük bőrgyógyászunkat és várjunk az időpontunkra.

Elváltozások a bőrön - hólyagok

Megmondom őszintén, kicsit féltem ebbe az egész bőrelváltozásos témakörbe belekezdeni. Egyrészt mert nem vagyok bőrgyógyász, tehát teljes, mindent átfogó ismertetést azért nem tudok nyújtani egy-egy bőrhibáról, másrészt pedig ezek a posztok nem igazán tartalmaznak színes ábrákat, hívogató képeket, sőt... Nézettség alapján viszont annyira tetszettek nektek az ide tartozó bejegyzések (lásd foltok és göbök), hogy ez meghozta a kedvem a továbbiakhoz.

A mai összegzésem a hólyagokról fog szólni, tehát egy újabb elváltozáscsoportot mutatok be röviden. Ha keletkezik egy hólyag a testünk bármely pontján, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy hirtelen nagy mennyiségű savó kerül a szervezetünkbe. Ennek méretétől és tartalmától függően beszélhetünk kis savós hólyagról, nagy savós hólyagról, gennyhólyagról vagy cisztáról is, ami nem is igazán hólyag, no, de erről majd később.

Ezek közül az első, a kis savós hólyag bőrünk hámrétege fölött helyezkedik el, nagyjából gombostűfejnyi nagyságú (kb. 0,5 cm), jól körülhatárolható folyadékgyülem. Ha megtapogatod, azt fogod érezni, hogy feszes, de mégis puha. Kis savós hólyagnak nevezzük a közönséges herpeszt, de a bárányhimlőt vagy a napégés okozta hólyagokat is.

kis savós hólyag - herpesz

A nagy savós hólyag értelemszerűen ettől nagyobb méretű, de az előző hólyaghoz hasonlóan ez is víztiszta folyadékgyülemet tartalmaz. Kb. borsónyi, vagy attól is nagyobb savófelhalmozódás. Lehet puha, de kemény tapintású is attól függően, hogy a bőr mely rétegében helyezkedik el. Általában égési és mechanikai sérülések kísérője.

nagy savós hólyag

A gennyhólyag az első, ami már nem csak méretben tér el az előzőektől. A folyadékgyülem benne nem víztiszta, hanem zavaros, ugyanis gyulladásos eredetű, elhalt fehérvérsejteket tartalmaz. Ilyen az érett akné vagy a szőrtüszőgyulladás.

gennyhólyag - szőrtüszőgyulladás

Utolsóként extrán röviden a cisztáról, mert azt hiszem, talán erről tud mindenki a legtöbbet magától is. Az egyedüli, amelynek tartalma egy ún. kötőszöveti tokban vagy hámbélésű üregben helyezkedik el. Bőrből kiemelkedik, tapintása rugalmas és sárgás-sárgásfehér színű. A ciszta már nem csak savót tartalmazhat, hanem mirigyváladékot, illetve sejttörmelékeket is. Kevesen tudják, de ciszta például a milium is.

ciszta - milium

Talán a korábbi elváltozásos cikkeimben nem hívtam fel erre a figyelmet, de most megteszem: ha valamelyik bejegyzésem segítségével úgy érzed, képes vagy saját magad diagnosztizálni, annak nagyon örülök, ez azonban természetesen nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot! Kérlek, ha bármilyen bőrelváltozást tapasztalsz magadon, keress fel egy szakembert!

Elváltozások a bőrön - göbök

A múltkori bejegyzésem a bőr foltjairól nagy sikert aratott (bár lehet, hogy csak a Jóbarátok-utalás miatt), ezért úgy gondoltam, jövök újra egy rövid ismertetéssel egy másik bőrelváltozás-családról.

Ma a göbökről fogok írni nektek - ismét a teljesség igénye nélkül -, szeretnék egy kis iránymutatást adni, hátha legközelebb majd be tudod azonosítani valaki problémáját. (Sokat jelent, ha tudja az ember, merre induljon. :))

A göbök tehát eltérő nagyságúak lehetnek, a bőr különböző rétegeiben helyezkednek el - minél nagyobbak, annál mélyebben. Több fajtája van, például a göbcse:

göbcse

A göbcse a bőr szintjéből kiemelkedik, átmérője 2 mm és 1 cm közötti, tömött tapintású. Göbcse például a szemölcs, illetve a kisebb aknék.

A göb már egy nagyobb elváltozás, a bőr mélyebb rétegeire is kiterjed, meghaladja a fél centimétert. Természetesen ugyancsak kiemelkedik a bőrből, tapintása kemény, és a bőrrel együtt elmozdítható. Gyulladásos folyamatok kisérője, például az akné egyes formái tartoznak ide.

Sokaknak ismerős lehet még a csalángöb, ami egy enyhén vérbő képződmény. Ilyenkor a bőr egyenetlen felszínű, feszes, meleg, rugalmas tapintatú, erősen viszkető és pirosas színű. Szerencsére általában 8-12 óra után ez magától is megszűnik. Például rovarcsípés, csaláncsípés, allergiás folyamatok kísérője.

csalángöb

Zárásként megemlíteném még a szintén nagyon gyakori csomót. Ez már 2-3 cm átmérőjű, szintén bőrből kiemelkedő elváltozás. Kemény, tömött tapintású, de nem vagy csak alig elmozdítható a bőrrel. Szintén gyulladásos folyamatok kisérője lehet, például kelések, súlyosabb aknék, szőrtüsző-gyulladások.

csomó

Remélem, hogy nem voltak túl felkavaróak a képek, igyekeztem visszafogottabbakat választani. Ha kérdéseid maradtak volna a különböző göbökről, várom a kommented. :)