Beszéljünk róla: szaruképzési rendellenességek

 Ennek fennállásakor a szaruképzés (keratinizáció) biokémiai folyamatában

• zavar áll be, vagy
• a szarusejtek leválási sebessége lelassul.

Ez különböző okok miatt alakulhat ki, például:

• külső okok miatt (mechanikai hatások, UV-fény, rossz higiénia stb.),
• belső okok miatt (anyagcserezavar, idegrendszeri zavar stb.)
• öröklött okokból.

A szaruképzési rendellenességeket három nagy csoportra osztjuk, ezek a…

• hiperkeratózis (a szarusejtek leválási sebessége lassabb, így a szaruréteg megvastagszik),
• parakeratózis (a szaruképzés vegyi folyamatában áll be zavar),
• diszkeratózis (a leválási sebesség is lassul és a vegyi folyamatban is zavaráll be).

Leggyakoribb megjelenési formáik:

BŐRKEMÉNYEDÉS (Callus):

• hiperkeratózis,
• tartós dörzsölés/nyomás hatására alakul ki,
• általában tenyéren, talpon találkozunk vele.

Eltávolítása:

• felpuhítás,
• hámlasztás,
• táplálás, hidratálás.

TYÚKSZEM (Clavus):

• hiperkeratózis,
• körülhatárolt, tartós nyomás hatására keletkezik,
• csúcsa akár a csonthártyát is elérheti.

ÉRDES BŐR (Keratosis pilaris):

• hiperkeratózis,
• a szörtüszó kivezető nyílásánál apró szarufelhalmozódások láthatók,
• ilyenkor a bőr durva, száraz,
• különösen gyakori pubertáskor (combon, felkaron).

Kezelése:

• hámoldás, peeling heti néhány alkalommal (glikolsav!),
• panthenol tartamú készítmények napi  szintű alkalmazása.

PIKKELYSÖMÖR (Psoriasis -vulgaris-):

• parakeratózis,
• nem fertőző (!), de nehezen gyógyuló elváltozás,
• laza, fehér, pikkelyes szaru látható foltokban, alatta vérző pontok is megjelenhetnek,
• általában hajas fejbőrön, törzsön, végtagokon fordul elő.

HALBŐRŰSÉG/GYÍKBŐRŰSÉG (Ichtiosis):

• parakeratózis,
• nagyon ritka, öröklött rendellenesség, ez sem fertőző,
• sorvadt, száraz, kemény szarupikkelyek figyelhetők meg,
• gyakran más rendellenességekkel jelenik meg.

Elváltozások a bőrön - pikkely és pörk

Bőrelváltozásos sorozatom ezen részében áttérek arra a csoportra, amit a kozmetika már másodlagos (szekunder) elemi jelenségeknek nevez. Fontos különbséget tenni a csoportok között, mert az említett elváltozások esetében arról van szó, hogy az elsődleges jelenségek valamilyen behatásra módosulnak, így alakulnak ki a szekunder elváltozások.

Ilyen behatás lehet például maga az idő, melynek során egy akut folyamat krónikussá válik, de okozhatja például mechanikai trauma is (mondjuk vakarás), vagy bakteriális, gombás felülfertőződés, esetleg kiválthatja a sebgyógyulás, a hegesedés folyamata is.

A kozmetika a másodlagos elemi elváltozások körébe sorolja a pikkelyt (squamát), mely esetében a bőr felszínén könnyen lekaparható, laza, hámló szaruanyag halmozódik fel. Ebben az esetben tehát a bőrünk legfelső rétege, a hám elszarusodott sejtjei vastagodnak meg és halmozódnak fel. 

Két esetet különböztetünk meg:

• ha a szaru normál szerkezetű marad, csak megvastagszik, annak oka lehet például valamilyen mechanikai igénybevétel. Ebben az esetben még nincs biokémiai zavar, ezt nevezzük hiperkeratózisnak;
• ha van biokémiai zavar, azt pedig parakeratózisnak nevezzük - ilyen a talán többek által ismert pikkelysömör (psoriasis) is.

Bár mindenféleképpen egy elszarusodási zavarról beszélünk, előfordulhat púderszerű, korpázó vagy lemezes hámlás is.

pikkelysömör (psoriasis)

Szekunder elemi elváltozás a pörk (crusta) is, amely megjelenését mindig hólyagképződés előzi meg (a hólyagokról bővebben ITT írtam). Érdekessége az, hogy színe attól függ, milyen hólyagból alakult ki:

• savós hólyagból: színe világos
• gennyhólyagból: színe zöldessárga
• a bőr mélyebb, irharétegét is érintő hólyagból: színe vöröses.

pörk (crusta)

A pörk gyógyulhat heggel, de nyom nélkül is - ez attól függ, hogy a bőr mely rétegében játszódott le a képződéséhez vezető folyamat.

Rövid cikk a D-vitaminról

Ha azt mondom, hogy D-vitamin, valószínűleg nem sokan lesznek, akiknek a bőrre gyakorolt hatása jut eszükbe, pedig van ám neki az is.

Előtte azonban íme a három talán legfontosabb dolog, amit elmondhatunk róla:

Az ábrából talán már lehet következtetni arra, hogy az egyik legfontosabb kozmetikai szerepe is a hámképző, gyulladáscsökkentő hatás. Nem véletlenül használják sokan ekcéma, illetve pikkelysömör ellen. Mivel a tudatos bőrápolás és a napozás/szolárium kapcsolata pont egy olyan téma lenne, amire nem elég egy rövid cikk, ezért erre egy későbbi, hosszabb blogposztban tervezek kitérni.

Beszéljünk még inkább arról, mi történik akkor, ha nem juttatunk be elég D-vitamint a szervezetünkbe. Nos, a leggyakoribb hiánytünetei a foghullás, gyakori csonttörés, csontritkulás, illetve természetesen az angolkór. 

S hogy miben találod meg? Például a halban, a májban, a tejben, a tojásban és a vajban, de - ahogy már említettem - természetes úton is képződik; UV-fény hatására koleszterinből.